Szeptemberben egyik pillanatról a másikra visszaáll minden a régi kerékvágásba. Elkezdődik az iskola, újra tele lesz a naptár, jönnek a különórák, edzések, munka, intéznivalók. A nyári lazább napok után nekem legalábbis mindig elég éles a váltás.
Te is sokszor úgy vagy vele, ilyenkor a legegyszerűbb azt mondani, hogy most nincs időm elmenni mozogni? Majd ha kicsit nyugodtabb lesz minden. Csak hát az a tapasztalat, hogy nem lesz. 🙂
Sokszor pont az ilyen terhelt időszakokban esik a legjobban a jóga, a mozgás. Nem feltétlenül azért, mert relaxálni vagy pihenni szeretnél… Van, amikor kifejezetten jól esik egy erősebb, dinamikusabb óra, máskor meg tényleg arra vágyunk, hogy lassítsunk.
Ami közös bennük, hogy arra az egy, másfél órára muszáj egy kicsit mással foglalkozni. Figyelni arra, mit csinál a tested, merre mozdulsz, hogyan veszed a levegőt. És közben talán kevésbé van hely a fejben futó másik húsz dolognak.
Mi köze a légzésnek a stresszhez?
A légzésünk folyamatosan változik attól függően, hogy éppen milyen állapotban vagyunk. Ha feszült vagy, másképp lélegzel, mint nyugodt állapotban. De ami ennél érdekesebb: ez fordítva is működik. Azzal, ahogyan lélegzel, te is tudsz hatni a szervezeted stresszreakciójára.
A légzés sebessége és mélysége számít. A gyorsabb, mélyebb légzés inkább aktiválhat, míg a lassabb légzés és különösen a hosszabb kilégzés segíthet a nyugalmi működés felé billenteni a szervezetet.
Mi történik közben a testben?
Ebben fontos szerepe van a rekeszizomnak, a légzés egyik fő izmának.
Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik és lefelé mozdul. Ettől megnő a mellkas térfogata, a tüdő kitágul, és levegő áramlik be. Kilégzéskor a rekeszizom elernyed és felfelé mozdul, visszanyeri íves formáját, a mellkas térfogata csökken, a levegő pedig kiáramlik.
Közben a szívritmusunk sem teljesen egyforma. Belégzéskor a szívverés természetes módon kissé gyorsul, kilégzéskor pedig lassul.
Ezért érdekes például a hosszabb kilégzés: ha valamivel tovább fújjuk ki a levegőt, mint amennyi ideig belélegeztünk, hosszabb időt töltünk abban a szakaszban, amelyhez a szívritmus lassulása társul. Ez a paraszimpatikus, nyugalmi működés felé is eltolhatja a szervezetet.
A légzés ráadásul azért különleges, mert miközben automatikusan történik, tudatosan is tudunk változtatni rajta. Lassíthatjuk vagy gyorsíthatjuk, változtathatunk a mélységén, illetve a belégzés és a kilégzés arányán.
És nem minden légzés nyugtat. Ha fáradtak vagyunk és nehezen koncentrálunk, a gyorsabb, mélyebb légzés inkább aktiváló lehet. Vagyis attól függően, hogyan lélegzünk, egészen más irányba tudjuk befolyásolni az állapotunkat.
A légzés folyamatos visszajelzést ad arról, hogyan vagyunk, közben pedig egy olyan testi folyamat, amelyhez tudatosan is hozzá tudunk nyúlni.
A légzésre nem csak a jógaszőnyegen érdemes odafigyelni. De ha már ott vagy, használdki azt az órát arra, hogy a mozgás mellett erre is jusson egy kis figyelem.
Nézz körül az órarendben, és válaszd ki azt az órát ami a legjobban esne.
